Sully – egy igaz történet

2009 telén az egész világ egy csoda lázában égett: a kiváló pilóta, Chesley „Sully” Sullenberger (Tom Hanks) meghibásodott repülőgépével New York szívében a Hudson folyó fagyos vizére szállt le, megmentetve 155 utasa életét.
De miközben a világ hősként ünnepelte a kapitányt, és a híradások kivételes ügyességéről és lélekjelenlétéről szóltak, vizsgálat indult. És amire fényt derített, nem szolgálta a pilóta megbecsülését. Sőt, azzal fenyegetett, hogy soha többé nem vezethet repülőgépet…

“Senki sem figyelmeztetett. Senki sem szólt, hogy mindkét hajtómű leállhat ilyen közel a földhöz.”

sully_jelenetfoto-3

Néhány perccel a New York-i LaGuardia Airportról történt felszállás után egy madárraj keresztezte a US Airways 1549-es járatának útján. A gép mindössze 850 méter magasban volt, amikor mindkét hajtóműve elromlott, és a kapitánynak azonnal kényszerleszállást kellett végrehajtania a Hudson folyó vizére. Ilyesmire soha ezelőtt nem volt példa, ilyen helyzetre lehetetlen felkészülni!
A valós eseményeken alapuló film nem csak annak a fagyos januári napnak a drámai történetével foglalkozik, hanem azt is megmutatja, mi történt a landolás után. A repülőgépen 150 utas és öt tagú személyzet tartózkodott: mindenki túlélte a kényszerleszállást, és Chesley „Sully” Sullenberger kapitányból hőst csinált a média.
Ám eset kivizsgálására hatósági vizsgálat indult, és a sok éves tapasztalattal rendelkező, megbízhatóságáról ismert, hidegvérű pilótának a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testület (National Transportation Safety Board, NTSB) előtt kellett bebizonyítania, hogy helyesen járt el.

sly_rl01_v04.11_grdfinal_rec709legal.00094520.tiff

„Számomra ez az igazi dráma – magyarázza a rendező, Clint Eastwood. – Valaki megment egy csomó életet, és aztán jön egy bizottság, és megkérdőjelezi a döntését.”
„Nem vagyok repülési szakember – csatlakozik a rendezőhöz Tom Hanks, akit a címszereplőt alakítja a filmben –, de abban biztos vagyok, hogy egy ilyen kényszerleszállást kevesen tudtak volna végrehajtani. A kapitány soha nem tartotta magát hősnek. Nagyon is gyakorlatias ember volt, aki felmérte a lehetőségeket, és azután megtette, ami tőle telt. Döntött, és a döntésének megfizette az árát.”
Fizetett érte nappal, amikor őt és másodpilótáját, Jeff Skilest egy bizottság vallatta, és fizetett éjszaka, amikor rémálmaiban felidéződtek a kényszerleszállás előtti pillanatok, és saját lelkiismeretének kellett megfelelnie a kérdésre: valóban a legkockázatmentesebb megoldást választotta? A film, amely Sullenberger és Jeffrey Zaslow Highest Duty című könyvén alapul, a történetnek erre a részére koncentrál, amit eddig még nem mondtak el.

sly_rl01_v04.11_grdfinal_rec709legal.00089656.tiff

Allyn Stewart producer többször is találkozott Sullenbergerrel. „A második alkalommal Sully arról kezdett mesélni, hogy mi történt vele a baleset után – emlékezik a producer –, és hirtelen rájöttem, hogy erre építhetnénk fel a filmet. Todd Komarnicki személyében nagyszerű forgatókönyvírót találtunk a könyv adaptálására. Kiválóan ragadta meg a karakter lényegét: Sully alapfilozófiája, hogy ő csak egy egyszerű ember, aki jól végzi a munkáját.”
„A kapitány hőstettéről annyit beszéltek, hogy mindenki azt hiszi, már mindent tud a sztoriról – veszi át a szót Frank Marshall producer. – Pedig a felszín mögött rengeteg titok, meglepetés rejtőzik. Todd forgatókönyve ezeket bontja ki.”
A történet kimunkálásakor az alkotók személyes élményei is felszínre kerültek. „21 éves koromban a Haditengerészet gépén utaztam Seattle-ből Alamedába – meséli Eastwood. – Viharba kerültünk, és a nyílt óceánon landoltunk, jó pár kilométerre a parttól.”
„Clint részletesen leírta nekünk az egészet – kapcsolódik a rendezőhöz Tim Moore producer. – A gép hátsó része vízbe merült, és gyorsan süllyedt; ők kimásztak, és a jéghideg óceánban úszva mentették az életük. Nem állítom, hogy Clint emiatt az emlék miatt választotta ezt a sztorit, de biztos, hogy szerepet játszott a döntésében.”

sully_jelenetfoto-2

„Nyilván rengeteg különbség van a két eset között – pontosít a rendező –, de az alaphelyzet hasonló. Mint pilóta, Sully helyében én is megpróbáltam volna a vízre letenni a gépet, ahelyett, hogy tovább keresgélek biztonságosabb leszállópálya után, és esetleg kifutok az időből.”
„Sully jól ismerte a területet – folytatja Eastwood. – Tudta, hol van a helikopter-leszálló és a kompkikötő, és kiválasztotta azt a pontot, ahonnan a legkönnyebb a partra juttatni az utasokat. Ha a nyílt óceánon landol, a mentés sokkal tovább tartott volna.”
„Az összes lehetőség közül ez volt a legkevésbé rossz – állítja Sullenberger kapitány, aki az A320-as súlyos hajtóműhibája után pillanatok alatt felmérte, hogy a New Jersey és a manhattani West Side között hömpölygő Hudson kínálja a legjobb leszállópályát. – Egész New Yorkban nem akadt olyan terület, amely elég hosszú, elég széles, vagy elég száraz lett volna egy utasszállító repülőgép biztonságos landolásához.”
A kapitány ma már történelmi távlatban látja az akkori eseményeket. „Nyugtalan világban éltünk, néhány évvel a 9/11 traumája után, a közel-keleti háború és a gazdasági válság kellős közepén… mindenki ideges, feszült volt – magyarázza Sully. – Ami Manhattanben történt, reményt adott az embereknek.”

IC Press

Írj véleményt:

A következő HTML tags and attributumokat használhatod: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>