Oscar-díjas magyarok

Szabó István Oscar-díja

Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést a 88. Oscar-díjátadó gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben.

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként. A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is megkapta, aki Magyarországon született, és bár külföldön lett világhírű, magyarként tartják számon.

Szabó István és Klaus-Maria Brandauer 1982-ben, az Oscar-díjjal

Néhány ismertebb név a kitüntettek közül: Korda Sándor (Alexander Korda) producerségével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látványáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat. William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát.

Alexander Korda

Szintén látványtervezőként díjazták háromszor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), valamint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961). Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapott Oscart. George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart. Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) nyert. Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok). Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart. Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo, Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésével. Szintén A bolondok hajójáért kapott 1966-ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish. Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).

Zsigmond Vilmos a nemrég elhunyt magyar operatőr (fotó: MTI)

Zsigmond Vilmos a nemrég elhunyt magyar operatőr (fotó: MTI)

George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el. Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el. A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat. 1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével. Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért. 2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

(mti)

Tags:  ,

Írj véleményt:

A következő HTML tags and attributumokat használhatod: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>